ismeretlen hely

Báró Herzog Mór Lipót gyűjteménye – fénykorában – mintegy 2500 műtárgyból állt. Miután a kollekció nagy része a második világháború során szétszóródott, az örökösök kutatásba kezdtek a számtalan hiányzó darab megtalálása érdekében. E munka első fázisa a gyűjtemény tudományos feldolgozása. Ennek eredményét lehet azután összevetni a magyarországi és külföldi levéltárakban fellelhető levéltári dokumentumokkal, amelyek a műtárgyak 1944 utáni sorsára vonatkozó utalásokat tartalmaznak.

Mravik László Sacco di Budapest című művében mintegy kétszáz, bizonyíthatóan a Herzog-gyűjteményből származó darabot és további csaknem négyszáz, nehezen azonosítható, de az örökségből hiányzó tárgyat sorol fel.

A gyűjtemény tudományos feldolgozásakor az első teendő a hiányzó darabok azonosítása. Csak egy ilyen pontos lista elkészülése után lehetséges a tényleges kutatás megkezdése. Ha beazonosították a hiányzó darabokat, a keresés elkezdődhet a különböző magyarországi és külföldi levéltári dokumentumokban, amelyekben utalnak a műtárgyak 1944 utáni sorsára. A kutatás azért rendkívül időigényes és aprólékos, mivel a dokumentumok és listák egy részét nem szakértők készítették, emiatt hiányosak, pontatlanok lehetnek, valamint a kutatók dolgát tovább nehezíti, hogy számos idegen nyelvű iratot is meg kell vizsgálni. Miután azonosították a műkincseket, a tényleges fizikai kutatás is megkezdődhet.

A tárgyak felbukkanására számos országban számítani lehet, akár hazai vagy nemzetközi aukciókon, akár múzeumokban. A külföldi gyűjtemények átkutatása kevesebb erőfeszítést igényel, de a hazai közgyűjtemények nagy része nem kutatható szabadon, sőt a kisebb galériák, gyűjtemények nem feltétlenül digitalizálják állományukat, így a magyarországi kutatás körülményesebb.